2018. november 1., csütörtök

Ha szeretsz, tudsz várni egy kicsit...

"Amikor két ember együtt növekszik, sokszor keletkeznek köztük szakadékok, mert nem tudnak lépést tartani egymással; mindenkinek megvan a maga haladási sebessége, a maga egyéni fejlődési üteme. De ha szeretsz, tudsz várni egy kicsit, amíg a másik beér, és akkor kéz a kézben folytathatjátok az utatokat."

~ Osho ~

Szeretlek...

"Szeretlek, mert az egész mindenség összefogott, hogy elérjek hozzád!" ❤️ 

~ Paulo Coelho ~


2018. október 7., vasárnap

Olyannak szeretlek, amilyen vagy...

Olyannak szeretlek, amilyen vagy, miközben a saját stílusodat keresed, amelynek révén kapcsolatba léphetsz a téged körülvevő világgal. 

Tiszteletben tartom, hogy szeretnéd megtanulni a leckéidet. Tudom, hogy ez így van jól, tudom, hogy pontosan az vagy, aki lenni szeretnél, és nem az, amit én, vagy mások elvárunk. 

Tisztában vagyok vele, hogy nem tudom, mi a legjobb neked, még ha időnként talán azt hiszem is, hogy tudom. Én nem voltam ott, ahol te. És nem láttam a világot a te szemszögedből. Nem tudom milyen tanulási feladatot választottál magadnak, hogyan és kivel szeretnéd megoldani, és mennyi időt szántál rá. 

Nem a te szemeddel nézek – honnan tudhatnám hát, hogy mire van szükséged? 

Hagylak, járd az utad – nem ítélem meg a tetteidet sem gondolatban, sem szóban. 
Nem tekintem tévedésnek, vagy hibának, amit mondasz, vagy teszel. 

Látom, hogy sokan sokféleképpen látjuk és tapasztaljuk a világot. Bármikor fenntartások nélkül elfogadom a döntéseidet. Egyáltalán nem ítélkezem, mert ha elvitatom a fejlődéshez való jogodat, akkor elvitatom a sajátomat és a másokét is. Azokét, akik más utat választanak, mint én, amelybe talán én nem fektetnék energiát, mégsem tagadnám meg soha a szeretetet, amelyet Isten belém plántált, hogy árasszam magamból az egész világba. 

Ahogyan téged szeretlek, úgy fognak szeretni engem is.  
Azt fogom learatni, amit elvetettem. 

Elismerem a szabad döntéshez való egyetemes jogodat, hogy a saját utadat járd, és előre haladj, vagy megpihenj, ahogy éppen jónak érzed. 
Nem ítélem meg, hogy ez a lépés kicsi-e, vagy nagy, könnyű, vagy nehéz, felfelé, vagy lefelé vezet hisz az úgyis csak az én nézőpontom lenne. 
Lehet, hogy tétlennek látlak, és ezt értéktelennek tartom, miközben te mégis gyógyírt adsz a világnak, csupán azzal, hogy létezel, Isten világosságával megáldva. 

Nem láthatom meg mindig az isteni rend nagy képét. Az élet minden áramlatának elvitathatatlan joga, hogy maga válassza meg saját fejlődését, s én szeretettel vallom, hogy tied a döntés joga a saját jövődet illetően. 

Alázattal hajlok meg a felismerés előtt, hogy az, amit én a legjobbnak tartok, számodra nem feltétlenül helyes. 
Tudom, hogy téged is vezetnek, csakúgy, mint engem, és egy belső kényszert követsz, amely megmutatja neked az utadat. 
Tudom, hogy mindannyian a magunk módján tanuljuk meg, hogyan vihetjük vissza a szeretetet és a bölcsességet a nagy egészbe. 
Tudom, hogy ha valami csak egyféleképpen lehetne, arra csak egyetlenegy embernek lenne szüksége. 

Én nem csak olyankor akarlak szeretni, amikor úgy viselkedsz, ahogyan szeretném, és ugyanabban hiszel, amiben én. 
Szerető szolgálattal töltöm az életem, s azon vagyok, hogy a lehető legjobb lehessek. 
Minden nappal egy kicsit jobban értem az isteni valóság tökéletességét és egyre boldogabb vagyok a feltétlen szeretet derűjében. 

~ Sandy Stevenson ~

2018. július 21., szombat

Pezsgés...

"A puszta létezésének tudata felpezsdített. Nem kellett egy párnak lennünk, nem kellett beszélnünk, nem kellett látnom se őt. Mert amióta megismertem, a világ egy izgalmas hellyé formálódott. Ahol bármikor összefuthattam vele." 

~ Manna OWell ~

2018. június 25., hétfő

Esti elmélkedés...

"Mindannyiunk életében van egy olyan ember, aki váratlanul betoppan és megváltoztatja azt. Elfeledteti a múltat, és reményt ad a jövőhöz. Megtanít szeretni, és szeretetet befogadni. Megtanít hinni, és bízni az újabb csodákban. Kit nem egy külön személynek érzékelsz, hanem lelked egy részének. Benned van a bizonyosság, hogy életünk nem apró véletlenek sorozata, hanem egy gondos terv láncolata, melyet épp ezek a találkozások tesznek csodálatossá. Ilyenkor nem csak hiszed, hanem megbizonyosodsz arról, hogy a gondviselés pont ott, és akkor lép működésbe, amikor annak itt van az ideje. Lelked megnyugszik, szíved megnyílik. Hazataláltál." 

~ Mohácsi Viktória ~

2018. június 22., péntek

Sors út...

“Életfeladat van, és a vonzás mindig ahhoz az emberhez köt, aki által a legsürgősebben meg tudod csinálni azt, amit a lelked bevállalt. Szabad társak vannak az úton, akik segítenek “megcsinálni”, “megfejlődni” az életfeladatot.
Kölcsönösen játszunk egymásnak…és ezt a játékot egy szerelemnek nevezett titkos szerződés tartja életben.
Amíg nem értünk meg rá hiú ábránd, hogy lehetne részünk égi szerelemben, ahhoz oda kell csiszolódni, s a csiszolódást a fürdőszobában meditálva sajnos nem lehet elintézni…ahhoz bele kell menni, bele kell halni százszor, míg lassan megadjuk magunkat valami másnak…

Az égi szerelemhez kell két szabad megérkezett ember.”

2018. június 15., péntek

A lélektárs az, akit Isten neked teremt...

"A lélektárs az, akit Isten neked teremt, hogy megélhesd vele együtt a boldogságot lényed mindhárom részében: lélekben, szellemben és testben. Ezt a hármas egységet nem részekre bontva, hanem EGY-ben kell megélni. Bármilyen események történnek veled s vele, mind azért vannak, hogy érzelmileg, tudásban és fizikai testetek anyagában is megerősödjetek. Addig vagytok csak elválasztva egymástól, míg isteni részetek nem kezd el aktiválódni. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy minden cselekedetedet Istennel együtt kell végezned, különben nem találsz rá arra, amit Isten a boldogságodra rendelt.
Ha Isten nélkül teszel bármit, akár egy olyan egyszerű dolgot, hogy nélküle végzed a mindennapi munkádat, ez elfordít Istentől, s észre se veszed, a Félelem felé sodor.
Ha kéred Istent, hogy mindenben legyen veled, ha vele együtt cselekszel, olyan dolgokat fogsz megélni, amik felé ő vezet, amikben ő is jelen van. Isteni dolgokkal találkozol majd, isteni megnyilvánulásokkal. Veled együtt a lélektársadban is elindul ez a folyamat, mert össze vagytok kötve. Ezer szál fűz egymáshoz benneteket. Ha benned elindul egy gondolat felé, biztos lehetsz benne, hogy eljut hozzá, érzi a lelke.
S ha már rátaláltál, s ott van melletted, egymáshoz simul a lelketek. Már a fizikai jelenléte is olyan, mintha milliónyi simogató kéz nyúlna ki feléd, s érne el lelkedig. Fizikailag is érzékelheted a simogatást, a belőle áradó szeretethullámokat, amik önkéntelenül is elindulnak tőle hozzád, anélkül, hogy tennél érte bármit.
Nem kell megnyerően viselkedned, vagy szépen felöltöznöd, vagy ajándékokkal kedveskedni neki, ő önmagadért szeret. Az istenit szereti benned, amely neki lett adva belőled.
Szempillád egyetlen rebbenéséből fel tudja mérni érzelmi és gondolati állapotodat, s segít abban, hogy pozitív irányba tereljen mindenféle vonatkozásban.
Segít, hogy önmagaddá lehess mellette kendőzetlenül, póztalanul. S csupán csak azért szeret, mert vagy."

2018. június 14., csütörtök

Sokat gondolok rád...

Akik szeretik egymást, gyakran mondják ezt a másiknak... De ha igazán, szíved mélyéből, testedből-lelkedből szereted, akkor ez a mondat csak gyenge leírása a valóságnak. Mert ha így szereted, akkor nem "sokat gondolsz" rá, hanem mindig. Sőt. Nem is gondolsz rá. Ez egészen más érzés. Folyamatosan jelen van az életedben. Ha dolgozol, ha kirándulsz, ha pihensz, ha zenét hallgatsz, vagy a madarak csiripelését élvezed, ha olvasol, vagy ha éppen kávédat kavargatod, mindig-mindig érzed a jelenlétét. Nem gondolsz rá, hanem érzed, hogy veled van, benned él. Minden pillanatban.

~ Csitáry-Hock Tamás ~

2018. június 13., szerda

Az igazi Társ

"Az igazi társunkkal találkozva először az eredendő ősotthonból való kiszakadás fájdalmát érezzük. Az eredendő lélekláng kettészakadásának fájdalmát. Ezért fáj ennyire az ő hiánya. 

Azért történik ez a kettészakadás, hogy egy biztos pont legyen, ami a poláris világban is emlékeztet az eredendő otthonra – az istenire! Neked ő, neki te. 

Amikor őt felismered, akkor magadat ismered fel, az eredendő otthon állapotát. 

(Ezért van az, hogy az igaz társat megtalálni legtöbbször nem egy új kapcsolatot jelent, hanem egy rég mellettünk lévő felismerését.) Innen kezdve egy az út: hogy minden negatív érzést megszüntess, feloldj magadban. Ehhez ő adja a legtisztább tükröt. Mert csak úgy vagyok képes látni, hogy bennem mi van, ha az ő tükrében látom magam! 

A megoldás: TUDATOSÍTSD, HOGY EZ EGY ÜRES, SZENT, SZŰZ PILLANAT! Amivel kitöltöd, azzal fogsz szembesülni. Ehhez csak éberség kell, felismerni a negatív gondolatokat és nemet mondani rájuk. Amikor már eltűnt a hiány érzete és csak az egység boldog tudata marad – akkor megjelenik az egység a fizikai síkon is."

~ Henn Edith szavai nyomán ~

2018. június 7., csütörtök

Csak Te voltál...

"Nincs döntés… Nem lehet. Senki nem kérdezett. Nem dönthettem el, hogy szeresselek-e vagy sem. Esélyem sem volt. Csak Te voltál. Aki megérintettél. Aki igazán megérintettél. Akibe ott, azonnal beleszerettem. Nem döntés volt. Érintés volt. Szíved szívemig ható érintése. És ha most választhatnék, akkor sem tennék másként. Akkor is szeretnélek. Tovább. De most sincs döntés. Csak Te vagy." 

~ Csitáry-Hock Tamás ~