2014. április 20., vasárnap

Csillagok...

Végtelen az ég, s oly aprónak érzem magam itt lent,
Egyetlen társam most a csend, egy ismerős idegen.
Szótlan ma az éj, választ nekem egy csillag sem ígér,
Mégis hív az ismeretlen a távolba, otthonomból az álmomba,
mert én...

Veled úgy szállnék, végtelen éjben,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!
Semmi se számít, csak a sorsomat átírd,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!

Oly hideg a lét, bőrömről szakítsd le sorsomat,
Szívemben őrizd meg múltamat, rég elfelejtett szavak.
Átölel a fény, bújj közel, hogy tisztán láss,
Kérlek súgd meg nevét, ki engem most visszavár,
A sötéttel sodródva vágyom rá... érted...

Veled úgy szállnék, végtelen éjben,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!
Semmi se számít, csak a sorsomat átírd,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!

Szállnék szabadon, hallod értünk sírnak a csillagok,
Úttalan utakon talán látlak téged,
Ismeretlen szavakon végre hozzád szólok, s érted néma szívem,
Ne engedj kérlek, látod már nem is félek.

Veled úgy szállnék, végtelen éjben,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!
Semmi se számít, csak a sorsomat átírd,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!

Veled úgy szállnék, végtelen éjben,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!
Semmi se számít, csak a sorsomat átírd,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!

Veled úgy szállnék, a végtelen éjben,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek!
Semmi se számít, csak a sorsomat átírd,
Bújjunk el csillagok közt most, kérlek! 
 
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése